css buttons by Css3Menu.com


  
 















Szilva

A Kárpát-medencében, a Balkánon és Elő-Ázsiában honos gyümölcs. A legnevezetesebb magyarországi fajta, a besztercei szilva a középkor végén tűnt föl. Valószínűleg szíriai eredetű, de hazánkban vált híressé termesztése. A felső-magyarországi és erdélyi városok a 16–17. században aszalványként nagy mennyiségben szállították Ausztriába, Németországba, Csehországba és Lengyelországba, ahol „magyar szilva” néven vált ismeretessé (németül: ungarische Pflaume, lengyelül węgerka). Feltehető, hogy az első vagy az egyik nagy szállító az erdélyi Beszterce városa volt. – A szilva a magyarszági házikertek legelterjedtebb gyümölcsfája. Üzemszerű gyümölcsösökben csak mintegy 6%-a található a magyarországi szilvafa-állománynak. Fontosabb termő tájai: a Felső-Tisza vidéke, ahol ártéri gyümölcsösökben termesztik (jellegzetes paraszti tájfajtája a Nemtudom vagy Penyigei szilva). Zala megye DNy-i és D-i része; a Hegyalja; a Bükk és a Mátra környéke; a Duna–Tisza köze, a Kőrösök mente, Szilágyság, Háromszék. Sokfelé termesztik a DK-európai származású, gömbölyű, édes, apró potyókát és cseresznyeszilvát. Az olasz származású, nagy, tojás vagy gömb alakú termésű szilvafajták neve ringló. A különböző szilvafajtákat Magyarországon nyersen, aszalva vagy lekvárként fogyasztják és pálinkafőzésre használják. Hétszilvafásnak nevezték lebecsülő hangsúllyal a szegényebb kisnemeseket.


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com