Kócslyuk

Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők, nyavajatörősök, hasfájósok védőszentje. Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. Töttös közelében, Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint. Az ország magyar lakói is számon tartották a szentet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A Szent Bálintról szóló legendák csodás gyógyításainak hatására elterjedt a „Bálint kereszt” másnéven, „frászkereszt”, ezen betegségekben szenvedők között. Bálint legendák hatása sokáig élt a magyarországi sváb lakosság körében. A „nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett Bálint keresztet, vagy más néven frászkeresztet a csodás gyógyulás reményében. A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy, hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni. ]A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ezen a napon azonban ma is a Bálintokat, illetve Valentinokat köszöntjük névnapjuk alkalmából. A nyugatról érkező új szokás szerint pedig február 14-e a „szerelmesek napja“.