Bálint kereszt
Szent
Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők,
nyavajatörősök, hasfájósok védőszentje. Kevéssé ismert, hogy a
magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran
ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent
Erzsébet-templomának mennyezetén. Töttös közelében, Bólyban van az
egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon.
Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent
Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint. Az
ország magyar lakói is számon tartották a szentet. (Ez olvasható az
Érdy-kódexben is.) A Szent Bálintról szóló legendák csodás
gyógyításainak hatására elterjedt a „Bálint kereszt” másnéven,
„frászkereszt”, ezen betegségekben szenvedők között. Bálint legendák
hatása sokáig élt a magyarországi sváb lakosság körében. A
„nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a
nyakukban úgynevezett Bálint keresztet, vagy más néven frászkeresztet a
csodás gyógyulás reményében. A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon
hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy
Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy, hogy ekkor jönnek vissza
a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás
volt a madarakat etetni. ]A római katolikus naptár szerint 1969-ig
ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt
szentek sorából. Ezen a napon azonban ma is a Bálintokat, illetve
Valentinokat köszöntjük névnapjuk alkalmából. A nyugatról érkező új
szokás szerint pedig február 14-e a „szerelmesek napja“.
tovább...
|