Kaláka
A
legismertebb társas munkák egyike, amelynél a közösség tagjai vagy
bizonyos csoportjai (lokális, vérségi, vagyoni) tagjuknak
(családjának), vagy egy községi intézménynek szívességből vagy
kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt,
egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással (ének, tánc, mese)
egybekapcsoltan dolgoznak. A közösség bármelyik tagja akármikor
visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka visszaadását, a kalákában
való részvételt kötelességének tartja. A kalákáknál éppen az önkéntes
jelleg miatt kap nagy szerepet a szórakozás ( kalákatánc). A kaláka
elnevezés Erdélyben és a vele határos Kelet-magyarországi részeken
ismeretes, s megváltozott, ill. módosult jelentésű román kölcsönszó a
magyarban. A Bácskában a móva, a Nagykunságban a koceta szláv eredetű
elnevezést használják. Ismert a segítség elnevezés is. Annak ellenére,
hogy a kalákákhoz a munkán kívül még számos funkció tapad
munkaszervezet, a kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák
között foglalnak helyet. A közösség ugyanis a rosszul dolgozót,
hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb munkát, legközelebb nem segítik
ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes családok kalákába ezért a
legmunkaképesebb, a legkülönb családtagjaikat küldik, hogy a családra
ne hozzon szégyent. A kaláka szervezésének módja, a munka lefolyása, s
a benne érvényesülő munkamegosztás a résztvevők feladatköre (gazda,
gazdasszony), a különböző hozzátapadó munkán kívüli funkciók a kalákát
a legösszetettebb munkaszervezeti fajtává teszik. A kaláka megléte
valamely közösségben a közösség egységét, bizonyos fokú homogenitását
jelzi. Ezzel magyarázható, hogy a kaláka a nagyobb dunántúli és az
alföldi településeken – a házépítést leszámítva – már a múlt században
kezd háttérbe szorulni, gazdasági súlyából veszíteni, s legfeljebb
bizonyos társadalmi rétegeken belül, azonos vagyoni helyzetűek között
van valamelyes jelentősége. Ezzel szemben Erdélyben,
Észak-Magyarországon s a Dunántúl kisebb településein, a nagyobb
városoktól távol (Zala, Somogy, Bakony) még századunkban is az egész
falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre.
tovább...
|