css buttons by Css3Menu.com


  
 















Szél

Szélanya, szélfiú, szélkirály a néphit szerint a szél egy nagy hegyen, vagy a világvégén az égen levő lyukból fúj. Némely vidéken ismert az a hiedelem, hogyha meghal egy öreg boszorkány, akkor igen erős szél keletkezik. Ismert tilalom, hogy nem szabad szidni a szelet, mert megbosszulja. eredetmagyarázó monda-csoport: honnan fúj a szél. Típusai: Lyukból fúj.  Ha német ember áll a lyuk előtt fúj a szél, mert szűk a nadrágja, de ha magyar s ember áll előtte bő gatyában, nem engedi ki a lyukból. Az eddig ismert szövegek alapján Dél-Dunántúlon tételezhetjük fel ismeretét.  Öreg asszony (vak leány) ül a lyukon, elmegy dolgára, nem talál vissza. Óriás őrzi a szél lyukát, kalapjával letakarja. Ha a kalapot felemeli, fúj. b) Barlangból fúj. A Szélanya barlangban lakik öt fiával: apjáról, anyjáról fújó szél, koldusszél, rókaszél, táltosszél. Anyjuk külön zsákban tartja őket, csak akkor ereszti ki, ha valamelyik boszorkánynak lakodalma van. A barlangon kívül nincs hatalma felettük. 2. Óriás fújja. Mikor még szabadon volt, el akarta fújni a világot, de a többi óriás sziklák közé zárta, most csak onnan fúj. Hordból fúj. Vén ember (Szent Péter) őrzi a hordót. Ha elmegy otthonról, „fattyai” kihúzzák a dugót (ő maga veszti el, kiejti stb.) Szentlélek szájából, Krisztus testéből fúj. Az egyik fajta szél a térdéből, másik a könyökéből. A legtöbb szélmagyarázatot Nagyszalontáról ismerjük, de az új gyűjtések alapján megállapítható, hogy az egész magyar nyelvterületen része volt a folklórnak. A magyar szélmagyarázatok változatosságukkal tűnnek ki más eredetmagyarázó mondák közül: akár egy helységben is négy-öt vagy még több mondatípus élhet egyidőben. A klasszikus görög-latin mitológiáig visszanyúló motívumok (szélbarlang – ld. Aeneis I.52, vagy a szelek, mint óriás gyermekei) mellett keresztény elképzelések is élnek egymás mellett, valószínűleg még a középkor elejéről. A szél vagy szelek, ill. anyjuk, a szélkirály megszemélyesítése, a szél lyuka (Terülj asztalkám!) mesei motívum is.
Gazdag hiedelemanyag kapcsolódik hozzá. Azt tartották, hogy  pünkösd napján minden évben kell legyen egy kis eső. Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esni fog. A nagypénteki eső rossz termést, a karácsonyesti jó búzatermést ígér. – A gyermekeknek azt tanácsolták, álljanak ki az esőre, hogy nagyra nőjenek, a leányoknak pedig azért, hogy hosszú hajuk legyen.  Az esőt sokszor felhasználták arra, hogy általa megjósoljanak valamit. Még több az olyan hiedelem, amelyben esőt jósolnak: pl. a holdsarló állása megmutatja, hogy lesz-e eső; ha az újhold csurgóra áll, sok eső lesz; ha nagy udvara van a holdnak, esőt jelez. Ha tavasszal először bugyborékos eső esik, akkor sok eső lesz abban az évben; ha a hangyák előjönnek, eső lesz; a legyek élénksége, a macska mosdása, a veréb fürdése a porban is esőt jelez; fülviszketés vagy a tenyér kiszáradása, az álomban pedig a halott is erre mutat. Egy tréfás mondás szerint ha napsütésben esik az eső: az ördög veri a feleségét. (esővarázslás)


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com