css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rokka
Lábmeghajtásos
szerkezet, amely egyidejűleg sodorja a szálakat fonallá és tekeri fel a
kész fonalat a csévére ( fonás). A rokka tkp. a kézi orsó
munkáját végzi, ezért a fonásra kerülő rostcsomót vagy a rokka mellett
tartott székes guzsalyra vagy a rokkára szerelt külön rokkapálcára
kötik fel. A rokkának a századfordulón – a hajtókerék és az orsó
egymáshoz viszonyított elhelyezése szerint – három fő típusa volt
használatos: a Dunántúl ÉNy-i felén, valamint a Kisalföldön a fekvő és
kisebb mértékben az álló rokka, a Dunántúl DK-i felén és az Alföldön a
ferde rokka. Századunk negyvenes éveire a magyar nyelvterület többi
részén is feltűnik a rokka. Jobbára azonban álló típusa terjed el. A
rokka gyakoribb nevei: a Dunántúlon rokka, ettől északra és keletre
ropka, rofka, a magyar nyelvterület déli részén pörgő, pörgőrokka, a
Tiszántúlon kerekesrokka, a Felföldön a Tarnától keletre egész Erdély
ÉNy-i részéig kerekesguzsaly, Erdély többi részén fonókerék; a ferde
rokkát itt-ott kecskerokkának, az állót a Sajó völgyében
kutyaguzsalynak nevezik. A rokka fonókerékből történő kialakulása
idején kézi meghajtású volt. Akkor vált rokkává, amikor kétzsinóros
áttétellel az orsó és a cséve különböző sebességű meghajtást kapott, s
így egyidejűleg sodorta és csévélte (feltekerte) a fonalat A lábbal
való meghajtás bevezetése legkorábban a 17. sz. elején következett be.
A fekvő és a ferde rokka még a kézi rokkából való átmenetet mutatja, s
a 17. sz. második felében terjedt el Olaszországban, Franciaországban,
Hollandiában, míg Németországban már az alaptípust jelentő fekvő rokka
formaváltozata, az álló rokka hódít. Magyarországon a 18. századtól
kezdett a rokka terjedni, főleg ipari (manufaktúrás) alkalmazásban, de
terjedését az ipari forradalom megszakította, s csak paraszti házi
használatban terjedt tovább, főleg a 19. században. Magyarországon
gyakoriak a festett példányok és akadnak tarkán virágozottak is.
A szösz letűzésére szolgáló,
áttört díszű rokkaszeg (Bogyiszló, Tolna m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum
Rokka (Tahitótfalu, Pest m.,
19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum
Rokka (Vértesacsa, Fejér m.,
20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum
Kecskerokka, virágos
festéssel (Békés m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum
Rokkavásár (Oroszló, Baranya
m., 1926)
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|