css buttons by Css3Menu.com


  
 















Rokka

Lábmeghajtásos szerkezet, amely egyidejűleg sodorja a szálakat fonallá és tekeri fel a kész fonalat a csévére ( fonás). A rokka tkp. a kézi  orsó munkáját végzi, ezért a fonásra kerülő rostcsomót vagy a rokka mellett tartott székes guzsalyra vagy a rokkára szerelt külön rokkapálcára kötik fel. A rokkának a századfordulón – a hajtókerék és az orsó egymáshoz viszonyított elhelyezése szerint – három fő típusa volt használatos: a Dunántúl ÉNy-i felén, valamint a Kisalföldön a fekvő és kisebb mértékben az álló rokka, a Dunántúl DK-i felén és az Alföldön a ferde rokka. Századunk negyvenes éveire a magyar nyelvterület többi részén is feltűnik a rokka. Jobbára azonban álló típusa terjed el. A rokka gyakoribb nevei: a Dunántúlon rokka, ettől északra és keletre ropka, rofka, a magyar nyelvterület déli részén pörgő, pörgőrokka, a Tiszántúlon kerekesrokka, a Felföldön a Tarnától keletre egész Erdély ÉNy-i részéig kerekesguzsaly, Erdély többi részén fonókerék; a ferde rokkát itt-ott kecskerokkának, az állót a Sajó völgyében kutyaguzsalynak nevezik. A rokka  fonókerékből történő kialakulása idején kézi meghajtású volt. Akkor vált rokkává, amikor kétzsinóros áttétellel az orsó és a cséve különböző sebességű meghajtást kapott, s így egyidejűleg sodorta és csévélte (feltekerte) a fonalat A lábbal való meghajtás bevezetése legkorábban a 17. sz. elején következett be. A fekvő és a ferde rokka még a kézi rokkából való átmenetet mutatja, s a 17. sz. második felében terjedt el Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, míg Németországban már az alaptípust jelentő fekvő rokka formaváltozata, az álló rokka hódít. Magyarországon a 18. századtól kezdett a rokka terjedni, főleg ipari (manufaktúrás) alkalmazásban, de terjedését az ipari forradalom megszakította, s csak paraszti házi használatban terjedt tovább, főleg a 19. században. Magyarországon gyakoriak a festett példányok és akadnak tarkán virágozottak is.
 
A szösz letűzésére szolgáló, áttört díszű rokkaszeg (Bogyiszló, Tolna m., 1910) Bp. Néprajzi Múzeum
 
Rokka (Tahitótfalu, Pest m., 19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum
 
Rokka (Vértesacsa, Fejér m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum
 
Kecskerokka, virágos festéssel (Békés m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum
 
Rokkavásár (Oroszló, Baranya m., 1926)


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com