Lucalepény
Lucalepény: szokás a kenyérsütés
tiltása bizonyos napokon, és ezzel egyidejűleg a lepénykenyér-sütés
előtérbe helyezése, gyakran bizonyos »áldozati« jelleggel. Sok helyen
Luca-napon az országszerte általános kenyérsütési tilalom kiegészül
azzal a hittel, hogy e napon Luca asszony tiszteletére lepénykenyeret
kell sütni /lucalepény/, és az asztalra helyezni; ezt Luca éjjel
elviszi, illetve megbünteti az előírás és tilalom ellen vétőket. Búza-,
rozs-, árpa-, kukorica-, olykor alakor- és hajdinalisztből gyúrják,
ínségmegoldásként régebben gyékény gyökértörzsének vagy makknak az
őrletét használták. A XIX-XX.század fordulóján még minden magyar
vidéken készült lisztből, víz és só hozzáadásával készült erjesztetlen
sült tészta »pogácsa, sótalan, keletlen, laska, sovány, bodag, vakarcs,
vakaró, lepény« néven, amihez gyakran hammas /hamvas, hamuban sült/ ,
»sós, borsos, molnár, cigány, paraszt« jelző járul.
tovább...
|