css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Táltos
’’A magyar népi
hitvilág természetfeletti erejű személye, aki a
természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá. Ez már
születéskor megnyilvánult, mert jellel jött a világra. Ez a jel a
fölösszámú csontban mutatkozott meg, mert a táltos foggal, ill. tíznél
több ujjal született. Már gyermekkorban eltért viselkedése az átlagtól:
igen sokáig szopott, kevés szavú, csendes magaviseletű, szótlan,
zárkózott, félrevonuló, sőt néha búskomor volt, de korához mérten
rendkívül erős. A hetedik év jelentős volt az életében, addig
ellophatták a fogát és akkor nem lett képessége, vagy akkor eltűnt a
szülőiháztól, mert elvitték a táltosok, tehát táltossá lett. Néhol
vizsgát kellett még tennie: Hajdú-Biharban fa „ágát-bogát”,
Nagyszalontán létrát kellett megmásznia. Sajátos volt a tápláléka:
tejen, másodsorban tojáson élt. Mindent tudott, jövendölt, megmondta,
hol van kincs a földben, jégesőt, vihart okozott és
oszlatott, testét nem fogta a golyó. Jellemző tevékenysége a viaskodás:
a táltosok kerekek (vas és tüzes kerék), különböző színű lángok (kék és
vörös), ellentétes színű csődörök (szürke és pej), leginkább pedig
bikák (fekete, füstös és fehér szőke) alakjában viaskodtak. A viaskodás
célja az időjárás eligazítása, jóra vagy rosszra fordítása. Előre
tudták, hogy hol, mikor, milyen alakban és kivel kell megvívniuk. A
táltos képzet a magyarság etnikus sajátossága és a pogány magyar
hitvilág, ill. a samanizmus emléke. Táltos a mondában: a
táltosról szóló hiedelemmondák nem ölelik fel az egész
hiedelemkört: csupán bizonyos témák élnek epikus megfogalmazásban. Ezek
a táltos különleges tulajdonságairól, képességeiről, a táltos fájáról
és viaskodásáról szólnak. Mivel a táltos alakja rokon a
garabonciással, a halottlátóval, tevékenysége kapcsolatban áll a
kincsásással, mondái is erősen keverednek ezekével ( házikígyó,
sárkány). – 1. A táltos különleges tulajdonságai, képességei: a) foggal
születik. Már a bölcsőben el akarják rabolni a fogát a „gonoszok”, de a
gyermek sírására felébredő szülők nem engedik. Hét éves korában a
szülők maguk törik ki a fogát, nehogy elvigyék a gyermeket a
„gonoszok”. A foggal, ill. hat ujjal születés ténye körül nem sarjadt
gazdag epikus költészet. b) A táltos gyermek természetfeletti
képességei: vihart jósol, amikor csendes az idő. Hitetlenkedésre
sértetten elvonul. A vihar bekövetkezik. Megjósolja, hogy az ellő
tehéntől a gazdája nem iszik ,,rugózott” tejet, ugyanis a tehén
megdöglik. A kalapját szög nélkül a falra akasztja. Kuglizók közé
sárgarépát hajít az ablakon keresztül, minden bábut leseper, apjának
ezzel pénzt szerez. Iskolában a földgömbről hihetetlenül tud
tájékozódni, ismeri a föld útjait – mintha járt volna rajtuk. Öregember
megjósolja, hogy 9 éves korában meghal, ha nem, akkor 12-ben, ha akkor
sem, igen erős lesz. 9 éves korában meghal, maga is megjósolja a
halálát. – 2. A táltos fája. Szintén kevés epikus elem tapadt hozzá. A
táltos emberi erőt felülmúló feladatok elvégzése céljából mászik fel
rá: esőt imádkozik, elhalt pásztorokkal beszél, kitudja az elbitangolt
marha tartózkodási helyét, jövőt mond. – 3. Táltos viaskodás: a táltos
mondakör legelterjedtebb és legcsiszoltabb típusai tartoznak ide.
Epikailag a legteljesebb változatok a keleti országrészből kerültek
elő. a) Táltos viaskodás segítséggel: a táltos (fehér bika) segítséget
kér a társaitól: verjék ellenfele körmét. Ha segítenek, győz. Ha nem, a
fekete bika elhajtja, jégeső lesz. Táltos a segítőnek a párbaj után
kincset mutat. Ásás közben szellemek ijesztenek: „Melyiket akasszuk
fel?” Elmenekülnek ( tudós kocsis). b) Szálláskereső táltosok: legény
és lány szállást kérnek, vacsorára tejet. Megmondják, hogy viaskodni
mennek. Megjelölik a küzdelem helyét, ahol a háziak később kincset
találnak.
„Pénzásó
Pista”, Tiszafüreden és környékén táltosnak tartották. Állandóan a
halmot ásta, mert hite szerint látta a földbe rejtett kincset
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|