css buttons by Css3Menu.com


  
 















Farsang

A  szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyó kedd alkotja a farsangot. Néhol, különösen Keleten és Északon a határa kitolódik. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországon a farsang kialakulása a középkarra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál, amely olasz jövevényszó, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg. A farsanghoz a  karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az  álarcos,  jelmezes  alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Történeti adatok tanúsága szerint a 15. sz. óta ismeretes és kedvelt, és számos formája ma is él Magyarországon. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik (dőre,  bakkuszjárás) össze.  A farsangi mulatságok a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok (halottas játék, betyárjáték, lakodalmas játék, rabvágás). A busójárása Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com