Kócslyuk

Áprily Lajos: Vadlúd voltam (Halász Jutka lemezéről)

Valamikor vadlúd voltam,
Vadludakkal vándoroltam.
Nagy tavakért lelkesültem,
Tengeren is átrepültem.
Őszi fényben és homályban,
Fel-feltámad régi vágyam:
Társaimmal útra kelni,
Fényt és felhőt úszva szelni.
Majd ha végem itt elérem,
Vadlúd formám vissza kérem.
Jó barátok, ismerősök,
Hogyha jönnek bíbor őszök.
Nézzetek fel majd az égre,
Égen úszó vadlúd-ékre,
S azt mondjátok eltűnődve:
Újra vadlúd lett belőle,
S most ott száll a V-seregben,
Hangja szól a fellegekben.
Mondókák, versek libákról – verstanulás, versmondás
Nincs szebb állat, mint a lúd,
nem kell neki gyalogút.
Télen, nyáron mezítláb,
úgy kíméli a csizmát.
***
Gá-gá, ez a liba hangja,
legszebb lúd a faluba,
tolla fehér,csőre sárga,
büszke hosszú lúdnyakára.
***
Száz liba egy sorba,
mennek a nagy tóra.
Elöl megy a gúnár,
jaj, de begyesen jár.
***
A gúnárom elveszett,
Keresésére megyek,
Nincsen annak más jegye,
Szárnya, tolla fekete.
***
Elesett a lúd a jégen,
majd felkel a jövő héten.
***
Liba mondja, gi-gá-gá,
Elmegyek én világgá.
***
Egy-petty, libapetty,
Terád jut a huszonegy.
***
Gá, gá, gá,
megy a liba világgá,
A gazdája nem szereti,
Búzaszemet nem ad neki.
***
Szentendrei legények,
Libát loptak szegények.
Nem jól fogták a nyakát,
A nyakát, sej-haj a nyakát,
Elgágította magát.
***
Siess libám
Siess libám, begyet rakni,
Hazamegyünk tüzet rakni,
Estére, vacsorára mákoscsíkot főzni.”
Bánhidai legények – (Szentendrei legények)
Bánhidai legények, libát loptak szegények,
Nem jól fogták a nyakát,
Elgágintotta magát,
Gí-gá-gú, te vagy az a nagyszájú
Óvodazenekar, közös éneklés, daltanulás
Elénekeljük s el is zenélhetjük a játékaink dalait (a gyerekek ritmushangszerekkel, ütőfákkal):
Ráadásként őszi hangulatú dalokat is énekelhetünk, zenélhetünk, mint pl. Weöres Sándor: Galagonya; A tündér (Bóbita); Csiribiri
Egyél libám (népi gyermekdal)
(ÉNÓ 84. – Folyamatosan körbejárnak a gyerekek, a Hipp, hopp, hopp három szótagjára fokozatosan leguggolnak
Egyél libám, egyél már,
Nézd a napot, lemegy már,
Éjfél tájba, nyolc órára,
Esti harangszóra,
Hipp, hopp, hopp.
Ködös Márton után (népköltés, megzenésítve)
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó.
Hatan vannak a mi ludaink
Hatan vannak a mi ludaink
Három szürke, három fekete
Gúnár, gúnár, libagúnár,
gúnár az eleje
Szabad a mezeje
Akinek nincs párja, az lesz a gúnárja

Ludasjáték : Hatan vannak a mi ludaink / Kolompos (Jönnek a huszárok c. albumról):
Muzsikaszó közben kézenfogva, ha sokan vagyunk, csípőre tett kézzel körbe-körbe megyünk. Mikor elhallgat a zene, elengedjük egymás kezét, vagy levesszük a csípőnkről. Kiszemelünk magunknak valakit, és igyekszünk minél gyorsabban megfogni a kezét. Ha sikerült, a párunkkal együtt leguggolunk. Akinek nem jut pár, állva marad, ő lesz a “gúnár”. Mindenki rámutat, és háromra kiáltjuk:
Te vagy a gúnár! Ha párosan vagyunk, akkor a következő játékban a segítő, játékvezető felnőtthöz nem ér odafutni.
Gyertek haza ludaim

A rátóti legények

Hatan vannak a mi ludaink

Egyél libám, egyél már

Ludasim, pajtásim

Íme egy csodás csángó dal a ludakról (s persze a szerelemről)
Ludasim, pajtásim (csak az első két versszak kell a gyerekeknek)
Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim?
Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim?
Tizenketten voltak, mind fehérek vótak.
Tizenketten voltak, mind fehérek vótak.
Csak kettő vót barna, harmadik az anyja.
Csak kettő vót barna, harmadik az anyja.
Kerülj, ludam, kerülj, kertem alján kerülj,
Kerülj, ludam, kerülj, kertem alján kerülj!
Csak ott es úgy kerülj, búval meg ne merülj!
Csak ott es úgy kerülj, búval meg ne merülj!
Mer' ha belémerülsz, soha ki nem kerülsz.
Mer' ha belémerülsz, soha ki nem kerülsz.
Jöjjön haza ludam, vejsszen oda uram!
Jöjjön haza ludam, vejsszen oda uram!
Ő se vejsszen szegény, me' jó pipás legény.
Ő se vejsszen szegény, me' jó pipás legény.
(Moldva – Lészped község: csángó népdal)

— másik változatban:
Ludasim, pajtásim
Ludasim, pajtásim,
Hol az én lúdjaim?
Tizenketten vótak,
Mind fejérek vótak.
S kettő volt a barna,
Harmadik az anyja,
S után küldöm uram,
Hajtsa haza ludam.
Népi játékok
Eljátsszunk két libás játékot, a gyerekek egy részének bevonásával. Mivel ilyenkor szoktak vásárt is tartani, eljátszhatunk vásári játékokat is: A virágárus kislány és kérője játékát, és a Kitrákotty-mesét, amiben veszünk libát is, hangosan hallatjuk a hangját: gigágá!
Beültettem kiskertemet
Kitrákotty-mese
Libásdi
Gyertek haza ludaim!
Libás játékok:
Gyertek haza ludaim,
Egyél libám...
Siess libám...
Sas, sas vakulj meg...
Héja, héja...
Száz liba egy sorban...
Hatan vannak a mi ludaink...
Sok változatban ismert, igen elterjedt és kedvelt játék a libásdi. Az egész magyar nyelvterületen játsszák, de szeretik a hazai sváb, erdélyi szász és szlovák gyerekek is.
Libásdi
A játék szereplői: egy anya (gazdasszony), egy (vagy több) farkas és a libák. Az anya és a libák egymással szemben állnak, köztük, de tőlük oldalra van a farkas.

Az anya átkiált a libáknak:
- Gyertek haza, ludaim!
- Nem megyünk!
- Miért?
- Farkas van a híd alatt!
- Mit csinál?
- Mosdik!
- Mibe törülközik?
- Arany kiskendőbe!
- Hova teszi az arany kiskendőt?
- Arany kisládába!
- Hova teszi az arany kisládát?
- Arany nagyládába!
- Hova teszi az arany nagyládát?
- Tűz alá, víz alá, bokor alá!
- Gyertek haza, ludaim!
Erre a libák az anyához szaladnak, közben a farkas megpróbálja megfogni őket. Akit elkap, az kiáll. A játék addig tart, míg van liba.
Játsszák úgy is, hogy a libákat egy pásztorlány hajtja ki. Ilyenkor ő szól az anyának:
- Anyám, anyám, ehetném!
- Gyere be!
- Nem merek.
- Mitől félsz?
- Fias farkas van az erdőben.
- Mit eszik?
- Kosfejet!
- Mibe mosdik?
- Aranycsészébe!
- Mibe törülközik?
Loncos kutya farkába!
- Gyere be tisztára, búzára!
Előfordul, hogy akit a farkas megfog, az nem áll ki, hanem szerepet cserél a farkassal, illetve ő is farkas lesz.
Gyertek haza ludaim!
Szerepjátszó, párbeszédes játék. A „libák” arccal előre egymás háta mögött sorakoznak. Velük szemben, távolabb áll az „asszony”, közepütt a „farkas”. Párbeszéd az asszony és a libák között:
„Gyertek haza ludaim!
-Nem megyünk.
-Miért?
-Félünk.
-Mitől féltek?
-Farkastól.
-Hol lakik?
-Bokorban.
-Mit eszik?
-Lúdhúst.
-Mit iszik?
-Lúdvért.
-Mibe mosdik?
-Aranymedencébe.
-Mibe kendőzik?
-Kiscica farkába.
"Gyertek haza ludaim!”