Kedd asszonya
A magyar népi hitvilág
fiktív természetfeletti lénye. Az Európa-szerte ismert dologtiltó
asszonyalakok közé tartozik: ezek a hit szerint részint
tilalmakat írnak elő a hét bizonyos napjaira vagy valamilyen
egyházi ünnepre, részint megbüntetik a tilalom ellen vétőket. A keddi
munkatilalom a magyar nyelvterület egészén ismert, de ezt a kedd
asszonyával csak a nyelvterület K-i, DK-i részén hozták kapcsolatba.
Másutt Szent Anna vagy Szűz Mária büntette a keddi tilalmak
ellen vétőket (a keddet több helyen Szent Anna napjának
tartották. Gyakori volt a kedd esti tilalom magyarázat nélkül is;
vagy elhomályosult, ill. nem konkretizált büntető lényekkel
kapcsolatban (pl. Szatmár megyében azt tartották, hogy az ördög
holtra táncoltatja a kedden és pénteken fonót; vagy egy bihari adat
szerint rossz szellemek látogatják meg a házat, ha valaki kedd éjjelre
mosatlant hagy az asztalon). A kedd asszonya által előírt tilalmak női
munkákra vonatkoznak, általánosan fonásra, ritkábban mosásra, szövésre.
Aki nem tartja be, azt kedd asszonya megpofozza, belöki éjjel az
utcaajtaját, ráül a rokkájára. Más hiedelem nem konkretizálja alakját:
a büntetések szinte személytelen végrehajtója. A vele lényegében azonos
román ’keddi boszorkány’-on kívül bizonyos vonatkozásaiban hasonló alak
a D- és Közép-európai (és magyar) Luca asszony, az orosz, ukrán és
török ’szerda asszony. Az ukrán ’haragos péntek’, ’péntek asszonya’, a
német Frau Holle (utóbbi pl. a csütörtökön fonókat bünteti), valamint a
tadzsik kedd asszonya, aki elterjedési területén egyúttal a fonás
védőszelleme. A hozzájuk fűződő tilalmak leggyakrabban a fonásra
vonatkoznak. – A magyar kutatók egy része kedd asszonyát Szent Annával
azonosította.
tovább...
|