css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Birsalma
A birs (birsalma vagy birskörte)
(Cydonia oblonga) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a Maloideae
alcsaládba tartozó Cydonia nemzetség egyetlen növényfaja, melyet
illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú
Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó
(„vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi
alakjaibis, biss voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs
elhasonulás.
Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínai
birs vagyálbirs külön nemzetségbe került Pseudocydonia sinensis
néven, a másik háromkelet-ázsiai faj pedig a Chaenomeles nemzetségbe.
Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles
koronájú,lombhullató fa. Váltakozó állású, egyszerű levelei 6–11 cm
hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel
sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén,
szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap
szükséges.[2] A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid
kocsányú, magános virágai a vegyes rügyekből fejlődő hajtások csúcsán
ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5 cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április
végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne.
Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő
őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú,
erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére
emlékeztető, tipikusan 7–12 cm hosszú, 6–9 cm széles (a vad példányoké
csak 2,5-3,5 cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően
beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű
termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről[2] – ennek
részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben
körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés
magvú gyümölcsök megnyúltabbak.
Kb. 20%-ban nyálkaanyagokat, 1,5%-ig (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz.
Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. A legfinomabb
almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást
igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben
vállalkoznak rá.
Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet,
gyümölcszselét, befőttet, kompótot, gyümölcslevest, kandírozzák vagy
birsalma sajtnak készítik el. Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök,
lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél
aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások
hagyományos illatosítószere.
Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe
hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések,
felfekvések, aranyérkezelésére használatos, a kozmetikában
kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a
garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|