Gonoszűzés, zajkeltés, lármázás
Katartikus, ill. gonoszüző rítus
( gonoszűzés, katartikus rítusok). A naptári ünnepek, valamint
az átmeneti rítusok gyakori tartozéka, gyakran elhomályosult
céllal, ill. magyarázatokkal. Többnyire nem önállóan, hanem más
szokáscselekmények kísérőjeként nyilvánul meg. A kongózás
karácsonykor, szilveszterkor és → újévkor szokásos, néhol
pünkösdkor is. Egyes helyeken gulyafordítás kapcsolódott hozzá:
pásztorok, béresek, legények, gyermekek zajongtak ostort pattogtattak,
kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik
oldalukra fordulva biztosították a következő év termékenységét. A
zajkeltés ez esetben egyrészt a gonosz távoltartására irányul, másrészt
a következő év állatszaporulatát biztosító termékenységvarázslás.
Farsangkor, főként húshagyókor szokás országszerte a lányok szűzgulyába
hajtása, kikolompolása ( vénlánycsúfolás): a kongózás és gulyafordítás
tréfás vénlány és vénlegény csúfolássá alakulásával. A civakodó
házaspárokat kigúnyoló, megszégyenítő zángózás ( közvélemény-büntetés)
szokását is zajkeltés kíséri. A húsvéti ünnepkörben bibliai esemény
megjelenítésében, emlékeztetőjében kerül sor zajkeltésre Pilátus- vagy
Judás-verés alkalmával ( Pilátus-égetés). Az emberi élet fordulóin
eredetileg gonoszűző zajcsapás a bakfazékdobás és változatai.
Keresztelőkor pl. az ablak alatt porral telt csuprot, bakfazekat dobnak
a gyermekek. Egyes helyeken a keresztelői lakoma közben vagdosnak az
ajtóhoz rossz cserépfazekakat, nehogy süket legyen a gyerek. A
cserépdarabok, de az edény, hamu, por vagy gabona stb. tartalma is a
jókívánságok sokaságát jelképezheti. Hasonló célzattal az esküvői menet
( menyasszonyvitel) indulásakor a szekérhez cserépedényt dobnak és
lövöldöznek. A vacsora alkalmával is földhözvágnak egy rossz fazekat. A
bakfazék-dobás is ismeretes vénlánycsúfoló szokásként is.
Névnapozáskor a köszöntők jókívánságát jelképezi a bakfazék-dobás.
A halott kivitelénél is a gonosz távoltartására vagy a lélek
riasztására zajt csapnak cserépfazékkal, ajtó becsapásával stb.
Virrasztáskor egyes helyeken csörgőpálcával ébresztgették az elalvókat.
Eredetileg talán ez is gonosz távoltartó zajkeltés volt. Egyéb
alkalmakkor féregűzéssel is kapcsolatos a zajkeltés: pl.
Nagyszombaton bográcsot vernek, „kígyók, békák szaladjatok!” szöveggel,
amikor először szólal meg a harang. A jószág első legeltetésekor (Szent
György napja) puskát ropogtatnak, s ezzel képletesen megölik a farkast
és egyúttal biztosítják a jószág egybemaradását. A zajkeltés mint
ünnepi szokásoktól független, önálló mágikus eljárás az eredeti,
rontást távoltartó, gonoszűző céllal szórványosan fellelhető
Európa-szerte. A nálunk ismert eljárások közül legelterjedtebb a
vihart, ill. jégfelhőt eloszlató harangozás, továbbá a féregűzés
zajkeltéssel egybekötött módszerei.
tovább...
|