Komatálküldés
Elsősorban egynemű (ritkábban
különnemű) fiatalok barátságkötésének megpecsételése ajándékcserével.
Egyéb elnevezései: komálás, mátkálás, vésározás. Ez a kötelék a
fiatalok későbbi életében más társadalmi kapcsolatok (keresztkomaság,
házasság) alapjául is szolgálhat. Általában fehérvasárnapon, de
húsvéthétfőn, esetleg későbbi tavaszi ünnepen, pl. pünkösdkor, május
elsején is történhet. A Dél-Dunántúlon és a mátraalji palócoknál ismert
szokás szerint a barátságot kötni kívánó fiatal (szülei, hozzátartozói
segítségével) ajándékegyüttest készít elő, főleg húsvéti ételekből:
tálra helyezett koszorú alakú kalács, ill. egyéb sütemény, hímes
húsvéti tojások, továbbá gyümölcs, szeszes ital, esetleg kendővel
letakarva. Ismertek e célra készült cseréptálak, beleépített korsóval
vagy tojástartóval. Az ajándékot személyesen vagy küldött által szokás
eljuttatni a kiszemeltnek, lányok komatálküldése esetén kisebb lánnyal.
Az ajándékot ünnepélyes formában, a Dunántúlon vers, mondóka vagy dal
kíséretében adják át:
Komatálat hoztam
Föl is aranyoztam
Koma küldi komának
Koma váltsa magának.
A palócoknál csak dicsértessékkel beköszönnek: „elhoztam a mátkatálat,
fogadják szívesen”, s megmondják a küldő nevét. Ha a vivőt leültetik, a
tálvivőt megkínálják, a tálat ajándékaival együtt elfogadják, ill. a
tálba viszonzásul saját ajándékokat téve visszaküldik a
kezdeményezőnek, esetleg később viszonozzák hasonló vagy több
ajándékkal, akkor a lányok között a mátkaság megpecsételődött. Palóc
területről ismeretes a komatálküldés egy másik módja: itt egyik legény
vagy lány elkezdi farsang idején a mátkatál küldését, a tál a falu
legényei és lányai között felváltva, felújítva jár egész farsang alatt,
míg-csak vissza nem kerül az elindítóhoz. Sokkal egyszerűbb módja a
barátságkötésnek a húsvéti tojások egyszerű kicserélése a fiatalság
nagyobb csoportja körében, egy alkalommal, kevésbé szertartásosan.
Előfordul az ajándékok fára (mátkafa, komafa) helyezése is ). A
barátságot kötők a továbbiakban meghatározott megszólításokkal: koma,
mátka illetik egymást (a moldvai csángók között vir a fiú, vésár a
leány), gyakran halálukig magázódnak. A palócoknál a mátkák egymás
anyját, nagyanyját öregmátkának szólítják. – A komatálküldés eredetére,
történetére nézve feltevésekre vagyunk utalva. Feltűnően egyezik az
ajándék a 16. sz. eleji Sándor-kódexben leírt ajándékba adott húsvéti
ételekkel. Húsvéti ajándék adása elsősorban a keresztszülők
kötelezettsége: a komatálküldés és változatai által pedig gyakran
leendő gyermekei számára biztosít keresztszülőt a fiatal. A
komatálküldés e keresztény – és a szokás fennállása és fejlődése
szempontjából igen lényeges – rétege mögött kereszténység előtti
előzmények húzódnak meg, amelyek legismertebb példája a délszláv
pobratinstvo, testvérré fogadás. Hasonló szokások vannak más szláv
népeknél s a románoknál, ezek ókori előzményeiről is ismerünk említést.
Az olasz szokások inkább keresztény jellegűek. A különböző neműek
közötti komatálküldés újabb fejleménynek tűnik, ami a szerelmi
ajándékok elterjedésével, ill. más házasságot előkészítő szokásokkal
való összemosódás eredményeképpen alakulhatott ki. A komatálküldés
teljes szokását a D-Dunántúlon, a palócoknál és a moldvai csángóknál
ismerjük, csökevényei napjainkban is megtalálhatók. Gyakorlásának
megszűnte után több helyütt gyermekjáték formájában él, mint
ilyen bekerült az óvodai foglalkozások anyagába.
tovább...
|