Betegségdémonok
A járványos betegségek: pestis (
csuma, mirigy), feketehimlő, kolera, spanyolnátha
megszemélyesített alakjai. Emléke történeti mondáknak is
tekinthető hiedelemmondákban él, amelyek közös motívuma, hogy a
faluban megjelenő idegent, esetleg különös megjelenésű személyt tartják
magának a betegségnek. A mondák típusai: a) Pestis idején egy fekete
asszony jött a faluba, aki magát, mint a járványt mutatta be.
Megígérte, hogy életben hagyja a falut, ha olyat kérdeznek tőle, amit
nem tud. Sikertelen próbálkozások után egy cselédfiú adta fel a
következő rejtvényt: „Mondd meg nekem, mi az: G-n állok, G-n ülök, G
van fölöttem, G van alattam és G csúszik lefelé a gégémen?” Ti. a
kapcájába görénybőrt varrt, harisnyája és kalapja fenekét is azzal
bélelte ki és beszéd közben görénybőr darabkát nyelt le. A fekete
asszony nem tudta kitalálni, elment (Kalotaszeg; rabszabadító). A
faluban esténként egy „csóré” gyermek szalad végig, amelyik utcában
megjelenik, ott reggelre élő nem marad. . Öt egynevű asszony a tóból
visz kendert, feldolgozza, megfonja, megszövi ingnek, kiakasztják a
karóra. A „csóré” gyermek elviszi az inget, többé nem jön, megszűnik a
„döghalál”, a kolera (Középlok, Bükkhavaspataka). Kolerajárvány idején
egy fuvarozó embert megállít egy törpe, kéri, vigye a faluba, cserébe
az ő családját megkíméli a baj. Reggel távozik, kopó lesz belőle, s
amint megy, benéz az udvarokra. Ahová benéz, az egész család meghal.
Visszatér a fuvaroshoz, hogy vigye más helyre. Amint elmegy, megszűnik
a vész (Istensegíts, Bukovina). Kolera idején egy kislány megy
vízért a réten. Találkozik a „hollerá”-val, aki nagy, borzas, meredt
szemű, csúf, rossz lovon ül. A kislány kérdésére, hogy hová megy, azt
válaszolja: „Én menyek a gereblyével, mikor jövök, jövök a seprivel.”
Anyjának otthon elmondja. Megjósolják a vészt, ami be is következik
(Lészped, Moldva). Betegségdémonokkal kapcsolatos mondákat csak a
magyar nyelvterület legkeletibb részéről, Moldvából, Bukovinából és
Erdélyből ismerünk. Valószínűleg ezeken a területeken a betegségdémonok
képzetének kialakulása a Balkán-szerte ismert betegségdémon, a csuma
hatásának tulajdonítható. Ugyancsak az ország Keleti feléből
ismeretesek olyan tréfás falucsúfoló mesék, rátótiádák, amelyek éppen a
gonosz szellemnek tekintett járványos betegség elűzésén fáradozókat
teszik nevetségessé. Ennek egyik szatmári változatában a falu bírói
csapóval állnak ki a falu végére, hogy a spanyoljárványt ne eresszék be
a faluba.
tovább...
|