css buttons by Css3Menu.com


  
 















Betegségdémonok

A járványos betegségek: pestis ( csuma,  mirigy), feketehimlő,  kolera, spanyolnátha megszemélyesített alakjai. Emléke történeti mondáknak is tekinthető  hiedelemmondákban él, amelyek közös motívuma, hogy a faluban megjelenő idegent, esetleg különös megjelenésű személyt tartják magának a betegségnek. A mondák típusai: a) Pestis idején egy fekete asszony jött a faluba, aki magát, mint a járványt mutatta be. Megígérte, hogy életben hagyja a falut, ha olyat kérdeznek tőle, amit nem tud. Sikertelen próbálkozások után egy cselédfiú adta fel a következő rejtvényt: „Mondd meg nekem, mi az: G-n állok, G-n ülök, G van fölöttem, G van alattam és G csúszik lefelé a gégémen?” Ti. a kapcájába görénybőrt varrt, harisnyája és kalapja fenekét is azzal bélelte ki és beszéd közben görénybőr darabkát nyelt le. A fekete asszony nem tudta kitalálni, elment (Kalotaszeg;  rabszabadító). A faluban esténként egy „csóré” gyermek szalad végig, amelyik utcában megjelenik, ott reggelre élő nem marad. . Öt egynevű asszony a tóból visz kendert, feldolgozza, megfonja, megszövi ingnek, kiakasztják a karóra. A „csóré” gyermek elviszi az inget, többé nem jön, megszűnik a „döghalál”, a kolera (Középlok, Bükkhavaspataka). Kolerajárvány idején egy fuvarozó embert megállít egy törpe, kéri, vigye a faluba, cserébe az ő családját megkíméli a baj. Reggel távozik, kopó lesz belőle, s amint megy, benéz az udvarokra. Ahová benéz, az egész család meghal. Visszatér a fuvaroshoz, hogy vigye más helyre. Amint elmegy, megszűnik a vész (Istensegíts, Bukovina).  Kolera idején egy kislány megy vízért a réten. Találkozik a „hollerá”-val, aki nagy, borzas, meredt szemű, csúf, rossz lovon ül. A kislány kérdésére, hogy hová megy, azt válaszolja: „Én menyek a gereblyével, mikor jövök, jövök a seprivel.” Anyjának otthon elmondja. Megjósolják a vészt, ami be is következik (Lészped, Moldva). Betegségdémonokkal kapcsolatos mondákat csak a magyar nyelvterület legkeletibb részéről, Moldvából, Bukovinából és Erdélyből ismerünk. Valószínűleg ezeken a területeken a betegségdémonok képzetének kialakulása a Balkán-szerte ismert betegségdémon, a csuma hatásának tulajdonítható. Ugyancsak az ország Keleti feléből ismeretesek olyan tréfás falucsúfoló mesék, rátótiádák, amelyek éppen a gonosz szellemnek tekintett járványos betegség elűzésén fáradozókat teszik nevetségessé. Ennek egyik szatmári változatában a falu bírói csapóval állnak ki a falu végére, hogy a spanyoljárványt ne eresszék be a faluba.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com