Hiedelem
Szent György napjának gazdag
hiedelemvilágát tekintve mondhatnánk: stílszerű, hogy a gonosz lelkek s
a boszorkák éppen a Sárkányölő napján jelentek meg újra.
Távoltartásukra rengeteg praktikában bíztak a régiek: tüskés ágakat
aggattak ajtóikra, fölfordított söprűt tettek a bejárathoz. De tőlük a
mezőre frissiben kihajtott állatokat is félteni kellett, mert azok a
legelőkre ekkor jártak ki harmatot szedni, s egyúttal a tejet is
lefoglalták a maguk javára. Ez ellen s egyben a jó tejhozamért
különféle varázsló szertartásokat végeztek: a tehenet vasszerszám
fölött (eke, fejsze, lánc) hajtották ki legelni, fokhagymafüzért
akasztottak nyakukba – mindezektől ugyanis féltek a rossz szellemek –
vagy nyírfaággal vesszőzték meg a jószágot – ami hasonlóságot mutat a
rokon római ünnep, a Palilia vesszőzésével. A legismertebb praktika
azonban a füstölés volt, amikor is e nap kimentek a legelőre, hogy
varázsfüveket szedjenek, amikkel megfüstölve az istállót a baj
távolmaradt, vagy amit a tehenekkel megetetve azok tejét nem érte
rontás s egész évben jól tejeltek. Szent György napján azonban jóformán
minden hiedelemből találni: a mezőn fogott kígyóval, gyíkkal
gyógyítottak, aki pedig fogta, kézrátétellel tudott gyógyítani; a
földbe rejlő kincs e nap éjszakáján lángot vetett, s ki lehetett ásni;
továbbá jó termésre jósoltak abból, ha Szent György napja előtt dörgött
az ég.
tovább...
|