css buttons by Css3Menu.com


  
 















A Fény napja

Jún. 24. Keresztelő Szent János (Virágos Szent János) ünnepe. A napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közelkeleti népnél. A keresztény világban a nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5. században lett általánossá. A szent tiszteletére gyújtott Szent Iván-i tüzet kapcsolatba hozták a napfordulóval, a tudós fényszimbolika egyházi magyarázatának kiindulópontja János evangéliuma lett: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom”.A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. – Hazánkban a 16. század óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a jún. hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózását) a  Szent Iván-i énekéneklése kísérte. Más mágikus eljárások cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak. A 18. századból már ismert az a más népeknél is megtalálható hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye. Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani  tűzvész ellen. Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie. A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt,  mágikustárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből. Szerelemvarázsló (szerelmi varázslás) szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy, mint esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com