css buttons by Css3Menu.com


  
 















Újév, újesztendő, kiskarácsony

Január elsőnapja,  karácsony nyolcada. Rómában Janus tiszteletére kicsapongással ünnepelték e napot, és az emberek újévre minden jót kívántak egymásnak, s a jókívánságokat ajándékokkal viszonozták. A római újév a Julius Caesar-féle naptárreform után került jan. 1-re. Az egyház a pogány ünnep ellensúlyozására e napra rendelte el a circumcisio, azaz  Jézus körülmetélésének ünnepét. A középkori Európában többféle évkezdet volt szokásban. Hazánkban az esztendőt az egész középkoron át karácsony napjától dec. 25-től számították. A jan. elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár tette általánossá. Az új naptár bevezetése azonban nem mindenütt történt meg egyidőben. Gömör megyében a veszverési lelkészt 1620-ban azért vetkőztették ki hivatalából, mert karácsonyt a régi naptár szerint ünnepelte. 13. sz.-i okleveleink viszont – az itáliai eredetű szokásról – a jan. elsejei jókívánságokról és ajándékozásokról is megemlékeznek. Galeotti írja, hogy „Januárius elsején, Krisztus körülmetéltetése napján, szokás a magyaroknál strenát, azaz ajándékot adni a beállott év jókívánságáért. A királytól úgy kérik ezt, hogy ki-ki mestersége szerszámait nyújtja felé.”. A századforduló táján még éltek ehhez hasonló szokások. – A kendilónai Teleki-udvarban, amikor a cselédség-boldog újévet kívánt, a kovácsok vitték az üllőt és a kalapácsot, a kocsisok kezében pattogott az ostor, mindenki a maga mesterségét színlelte. Erdélyben a falusi bérlők udvarában szolgáló béresek ostor pattogtatásával, kolompok zörgetésével, állatterelő indulatszók kiáltozásával csaptak lármát újév reggelén. A zajt mindaddig folytatták, amíg pénzt nem kaptak ( zajkeltés). A Somló vidéki pásztorok a kolompolás után tojást, kolbászt, máshol italt, pénzt kaptak. A szokást többfelé szilveszternapján, karácsony estéjén,  Luca napja estéjén is gyakorolták a pásztorok. Olykor  vénlánycsúfolás is kapcsolódott hozzá. – Újév napjához az egykori karácsony évkezdő hagyományaiból is számos hiedelem és szokás kapcsolódott. Mint karácsony napjának reggelén, első látogatóként a fiúgyermeket várták. Az újévi ebéd ételeihez gyakran fűződtek bőségvarázsló (bőségvarázslás) hiedelmek. Több szerelmi jósló, időjósló ( időjóslás,  szerelmi jóslás) eljárás is szokásos volt e napon. Az újévi szerencsekívánás szokását napjainkig a gyermekek újévi köszöntői őrzik. Bukovinában 10–12 éves gyermekek jártak köszönteni  s amikor azt mondták, hogy „adjon Isten ez évben termést” a zsebükből 20–30 szem búzát markoltak, s azt a földre szórták  hejgetés). A kapolyi (Somogy m.) gyermekek újév reggelén így köszöntek be a házakhoz„Adjon Isten három bé-t, három f-et, három pé-t, bort búzát, békességet, faint főző feleséget, pipát, puskát, patronázst, meg egy butykos pálinkát”. Ezután énekelték:
Újesztendő, vígságszerző most kezd újulni,
Újuláskor víg örömmel akkor hirdeti,
Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.
Legyetek hát az Istennek igaz hívei.
Alsó kéki, fölső szépi dicsérd uradat,
Uram áldja menny, föld, tenger te megtartódat.
Megtartódnak teljes szívből mondj hozsannákat.
Hozsanna néked Úristen, adj jó napokat!


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com