Újév, újesztendő, kiskarácsony
Január elsőnapja, karácsony nyolcada. Rómában Janus tiszteletére
kicsapongással ünnepelték e napot, és az emberek újévre minden jót
kívántak egymásnak, s a jókívánságokat ajándékokkal viszonozták. A
római újév a Julius Caesar-féle naptárreform után került jan. 1-re. Az
egyház a pogány ünnep ellensúlyozására e napra rendelte el a
circumcisio, azaz Jézus körülmetélésének ünnepét. A középkori
Európában többféle évkezdet volt szokásban. Hazánkban az esztendőt az
egész középkoron át karácsony napjától dec. 25-től számították. A jan.
elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált
naptár tette általánossá. Az új naptár bevezetése azonban nem mindenütt
történt meg egyidőben. Gömör megyében a veszverési lelkészt 1620-ban
azért vetkőztették ki hivatalából, mert karácsonyt a régi naptár
szerint ünnepelte. 13. sz.-i okleveleink viszont – az itáliai eredetű
szokásról – a jan. elsejei jókívánságokról és ajándékozásokról is
megemlékeznek. Galeotti írja, hogy „Januárius elsején, Krisztus
körülmetéltetése napján, szokás a magyaroknál strenát, azaz ajándékot
adni a beállott év jókívánságáért. A királytól úgy kérik ezt, hogy
ki-ki mestersége szerszámait nyújtja felé.”. A századforduló táján még
éltek ehhez hasonló szokások. – A kendilónai Teleki-udvarban, amikor a
cselédség-boldog újévet kívánt, a kovácsok vitték az üllőt és a
kalapácsot, a kocsisok kezében pattogott az ostor, mindenki a maga
mesterségét színlelte. Erdélyben a falusi bérlők udvarában szolgáló
béresek ostor pattogtatásával, kolompok zörgetésével, állatterelő
indulatszók kiáltozásával csaptak lármát újév reggelén. A zajt
mindaddig folytatták, amíg pénzt nem kaptak ( zajkeltés). A Somló
vidéki pásztorok a kolompolás után tojást, kolbászt, máshol italt,
pénzt kaptak. A szokást többfelé szilveszternapján, karácsony
estéjén, Luca napja estéjén is gyakorolták a pásztorok.
Olykor vénlánycsúfolás is kapcsolódott hozzá. – Újév napjához az
egykori karácsony évkezdő hagyományaiból is számos hiedelem és szokás
kapcsolódott. Mint karácsony napjának reggelén, első látogatóként a
fiúgyermeket várták. Az újévi ebéd ételeihez gyakran fűződtek
bőségvarázsló (bőségvarázslás) hiedelmek. Több szerelmi jósló, időjósló
( időjóslás, szerelmi jóslás) eljárás is szokásos volt e napon.
Az újévi szerencsekívánás szokását napjainkig a gyermekek újévi
köszöntői őrzik. Bukovinában 10–12 éves gyermekek jártak
köszönteni s amikor azt mondták, hogy „adjon Isten ez évben
termést” a zsebükből 20–30 szem búzát markoltak, s azt a földre
szórták hejgetés). A kapolyi (Somogy m.) gyermekek újév reggelén
így köszöntek be a házakhoz„Adjon Isten három bé-t, három f-et, három
pé-t, bort búzát, békességet, faint főző feleséget, pipát, puskát,
patronázst, meg egy butykos pálinkát”. Ezután énekelték:
Újesztendő, vígságszerző most kezd újulni,
Újuláskor víg örömmel akkor hirdeti,
Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.
Legyetek hát az Istennek igaz hívei.
Alsó kéki, fölső szépi dicsérd uradat,
Uram áldja menny, föld, tenger te megtartódat.
Megtartódnak teljes szívből mondj hozsannákat.
Hozsanna néked Úristen, adj jó napokat!
tovább...
|