css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Aratókoszorú
Rendszerint
az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján fonják az aratók
búzakalászból. Formája különböző: csigaszerű, korona vagy koszorú
alakú. A nagyobb koszorút általában vesszővázra fonják. Virágokkal,
különböző színű szalagokkal díszítik. Elnevezése is változó: esőzsák
(Szentes),szakramentom (Zenta), áldozókoszorú (Hasznos), kalászkoszorú
(Homokterenye), búzakoszorú (Szemere) stb. Legáltalánosabb az
aratókoszorú név. Az aratókoszorú elkészítése rendszerint a marokszedő
feladata, a kaszás csak a kalászok válogatásában és a vagdalásban
segít. Aratás után a kész aratókoszorúval az aratók ünneplő ruhában
vonultak be a gazda vagy a földesúr portájára ( aratóünnep). Az
aratókoszorút kézben, rúdon vagy fejre helyezve vitték; a koszorút vagy
vivőjét a gazda, gazdasszony, a földesúr, az ispán vagy a bandagazda
vízzel öntözte meg. Erdélyben, ha az aratómenet a falun haladt át, a
lakosok a koszorút és vivőjét csuromvizessé öntözték. A vízzel való
leöntésnek bőségvarázsló, esővarázsló ( esővarázslás) célja is van. A
gazda megköszöni az aratókoszorút és áldomást isznak. Gyakran étellel
is megvendégelik az aratókat. Az aratókoszorút általában az első házban
(a tisztaszobában) a mestergerendára akasztják, az asztal fölé.
Vetéskor a szemeket kimorzsolják belőle és összekeverik a vetőmaggal,
hogy biztosítsák a jövő évi termést. Az aratókoszorú elkészítésének
szokását újabban sok termelőszövetkezetben felelevenítették, s az
aratókoszorút az elnöknek adják át, aki megvendégeli az aratókat.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|