Kócslyuk

Almás palacsinta
Egy káposztás paszuly után illik, csakugyan hamar ki lehet sütni. Amelyik gyerek nem evett eleget a zsíros, nehéz ételből, ezzel még mindig jóllakhatott. A palacsintához nyolc-tíz nagy fakanál liszt, két egész tojás, egy csipet só és kávéskanál cukor kell. Mindezeket egy liternyi tejjel elkeverik, és a szokásosnál egy kicsit sűrűbb palacsintatésztát készítenek belőle. A meghámozott almát vékony karikákra szeletelik. Forró olajba vagy zsírba engednek egy-egy kanál tésztát, amely elfolyva sülni kezd. Amikor az alja kissé megsült, ráteszik az almakarikákat. Utána fahéjas cukorral szórják meg. Egy kevés ideig még sülni hagyják, majd egy újabb palacsintatésztát öntenek rá. Ahogy a tészta alul szép pirosra sült, megfordítják a másik oldalát is. Egymás után kiszedve a tányérra rakják, s még lehet rá egy kis fahéjas cukrot hinteni. Az almás palacsinta akkor igazán jó, ha nem hűl ki. Hidegen ehetetlen.

Málélapótya
Még egy káposztás paszuly után való étel: a málélapótya. Ennek is milyen gyönyörű neve van… lapótya! A lapótya nagyon finom, én legalábbis nagyon szeretem. Apám nem volt tőle túlságosan elragadtatva. Ha második fogásként málélapótyát vittem ki neki délbe a mezőre, megkérdezte tőlem, hogy anyám minek nézi őt. - Lapótyasütéssel kár az időt tölteni! De azért a leves után- meg azután, hogy a benne lévő füstölt húst külön megette kenyérrel, bekapott néhány lapótyát is. Egy kiló nagyon finomra őrölt, megszitált kukoricalisztet le kell önteni forró édes tejjel. Utána hagyják, hogy a liszt hadd édesedjen, hadd érjen össze a tejjel. A liszthez annyi tej szükséges, hogy jó erős, pépszerű anyag legyen belőle. Egy kevés sót, cukrot és három tojást is szoktak hozzá tenni, és kavarás közben négy-öt kanál búzalisztet. Ha a lapótya tésztája megért, ki kell sütni úgy, hogy forró zsírba vagy olajba kanalanként beleteszik a tésztáját, zsíros kanállal ellapogatjuk, átsütik mind két oldalát. A lapótya úgy igazán jó, ha édes, és természetesen friss. Lenke nénénk férje Vásárhelyi Jóska bátyám, ha Majtisra jött, mindig azzal szállt le a székérről: sógorasszony- mondta anyámnak-, süssél nekem egy kis édes málélapótyát! Van már tán harminc éve is, hogy málélapótya nem volt a számban! Valamelyik nap anyámmal süttetek. Bár nem tudom gázon egyáltalán lehet-e? Érzem a finom, édes illatát, és a vászoncérna, a fonásra előkészített szösz szagát is érzem. Lehet, hogy én már soha, míg élek nem látok, többé fonóasszonyokat. Valamelyik esztendőben, ahogy járta a Majtis környéki falvakat, kutatgatva, keresgélve régi holmik, tárgyak, után – beszélgetve öreg emberekkel, régi dolgokról-, majd minden padláson találtam néhány gombolyag vászoncérnát is. Szépen elpakolva, hogy az egér meg ne rághassa. Ezek amolyan annak idején kimaradt gomolyagok lehettek. Ezekből más soha-soha senki vásznat nem sző. Mégis hogy ragaszkodnak hozzá! Mintha csak egyszer eljönne majd a nap, amikor ezekre is nagy szükség lesz. Pedig ez már soha nem fog eljönni.

Berakott túrós
Fél kiló liszt, két tojás, 6 deka zsír, fél kiló túró, két deci tejfel kell hozzá. A lisztből, a tojásból vékony tésztát kell gyúrni, nyújtani. Az elnyújtott tésztát húsz-huszonöt centis négyzet alakú darabokra vágják fel. Egyenként kifőzik a tésztaleveleket zsírós, sós vízben. Amikor megfőtt, óvatosan kiszedik a vízből, hogy szét ne szakadjon. Elterítik a gyúrótáblán. A fél kiló túróhoz tesznek két tojássárgáját, három evőkanál cukrot, egy kevés sót. Ezeket összekeverik. Egy lábast megkennek zsírral, a kifőtt tésztát rétegenként belerakják, minden réteg közé túrót hintenek. A tetejét leborítják egy tésztalevéllel. Tejfellel meglocsolják, meleg sütőben felpirítják. A lábasból tálaláskor ki szokták borítani egy nagy lapos tányérra, és felszeletelik, mint a tortát. Ha a berakott túros előtt még kaptak az asszonyok egy kiadósabb levest is, ebből megettek két-három szeletet, mindjárt jobb kedvükben csattogott a törő. A szegény asszony Majtison azért is ment szívesen napszámba gazdaudvarokra, hogy legalább jóllakjon. Néhány napi napszámoskodás után egyik-másik asszony valósággal felzsendült. Megtörtént, hogy egyik-másik asszony a második fogást nem kérte. Vagyis elfogadta, de nem ette meg, mondván ő nem bír többet enni, amit kapott, nem adta vissza, szólt, hogy elteszi a gyerekeknek. Anyám ilyenkor mindig azt mondta, hogy egye meg nyugodtan, ő már rakott annak a gyereknek félre… Két ételről legyen még szó, amit nem is mindig a kendertörő asszonyoknak, de nyár végén, a kendermunka idején sokszor szívesen megfőzött anyám.

Búzalisztpép
Ez is valóságos hitbéli étel. Az Isten őrizzen meg attól minden majtisit, hogy ennek az ennivalónak a készítése újból divatba jöjjön. Fél kilogramm lisztet két tojással össze kell dörzsölni. A lisztet két literforrásba lévő sós vízbe csurgatják bele. Jól megfőzik, hogy a pépet a fazékból kanalanként ki lehessen szedni. Ha lehetett - ha volt annyi zsír a háznál -, akkor mártogatott kanállal szedték ki. Ha akadt a háznál egy kis avas szalonna, rásütötték, ráöntötték a zsírját is. A jánkiak meg forró olajjal ették. Nagyon faluvégi étel volt.

Csőröge
Ez már egyszerűbb tészta. Ha tojás. Hat tojás sárgája, negyed kiló liszt, két evőkanál porcukor, két kanál tejfel és kevés élesztő kellett hozzá. A tésztát, anyám ezt összegyúrta, kidolgozta aztán letakarva pihentette. Derelyemetszővel négyszög alakra szabta és félujjnyira elnyújtott tésztát, bevágta a közepét is, majd ezen a nyíláson a tészta egyik végét átfordította. Ezután a csörögét kisütötte forró olajban. Evés előtt porcukrot hintettünk rá. Volt, hogy anyám a csöröge készítésének egy másik módját választotta:
Egy deci langyos cukrozott tejben felfutatott két deka élesztőt, elkeverte fél kiló lisztben. Aztán hozzáadott nagyságú főtt, áttört krumplit, majd az egészet összegyűrte egy kevés sóval, két kanál, cukorral, négy tojás sárgájával és egy-két kanál tejfellel. Az alapos átgyúrogatás után egy félóráig meleg helyen pihentette a tésztát. Aztán került sor a kisütésre.

Derelye
Aki kaszásoknak főzött derelyét, az két kiló lisztet készített elő, ehhez kellett még nyolc tojás, húsz deka zsír, egy kiló szilvalekvár, negyven deka prézli és húsz deka cukor. A tojással és vízzel készült tésztát nagyon vékony szálra kell nyújtani. Elvágják hosszú szalagokra, majd a szalag egyik részébe lekvárt tesznek, jó mogyorónyi adagot, egymástól négy-öt centire. Az üresen hagyott tésztacsíkokat ráhajtogatják a lekvározott részekre, ujjal összenyomják, majd derelyemetszővel egyforma nagyságú szögletes darabokra vágják fel. A jó derelye gyorsan készül, hogy a tészta ki ne száradjon, Sós vízben kell kifőzni, valamivel tovább, mint más főtt tésztát. A prézlit aranysárgára pirítják, a kifőtt tésztával óvatosan összekeverik. Anyám a prézlit mindig száraz kenyérből csinálta, most azt is boltban árulják.
Néhol a tésztát nem rakják meg lekvárral mindenütt, ha nem csak ujjnyi csíkokra vagdossák a derelyemetszővel. Így a tészta fele lekváros fele üres. A kifőtt derelyére cukrozott darált diót is hintettek.
Fánk
Anyám két deka élesztőt öt deka cukorral édesítette langyos tejben felfutatott, hozzáadott fél kiló lisztet, egy késhegynyi sót és két tojás sárgáját. A tésztát kidolgozta jól felverte? Aztán meglisztezte a tetejét, és letakarta egy vászonkendővel. Langyos helyre tette, valahová a tűzhely közelébe, hogy megkeljen. Ha megkelt, kiborította a gyúródeszkára. Óvatosan kissé kellett nyomkodni a tésztát. Vékony élő pohárral kiszaggatta anyám a fánkokat, majd ismét hagyta, hogy a tészta keljen. A kisütéshez egy liter olajat lábasban forróra hevített. Hogy megfelelő-e már az olaj hőfoka, kipróbálta egy kis darab fánktésztával. A kisült fánkokat tálra rakta, meghintette porcukorral. A fánk csak melegen jó igazán. Volt, hogy anyám a cukrot darált dióval vegyítette, és azt szórta a tésztára, de nagyon finom volt az a baracklekvárral is.
Galuska
A hozzávaló galuskát Majtison nokedlinek nevezték. Anyám úgy készítette, hogy egy kiló lisztbe két tojást ütött, vizet adott hozzá, és fakanállal összekevert. Közben már forrt a víz, ebbe szaggatta bele a tésztát. Egy kis fatábláról késsel, vagy az úgynevezett galuskaszaggatóval. Ha a nokedli megfőve feljött a víz tetejére, leszűrte, leöblítette hideg vízzel, majd egy evőkanálnyi fagyos zsírt adott hozz. Ha a zsír megolvadt a galuskán, a fakanállal kavart rajta néhányat. A galuska –a nokedli- csak melegen jó, ha kihűl, megdermed, újra felmelegítve már nem az igazi. Apám inkább kenyeret evett a húshoz, de a meredt galuska nem kellett neki.

Grízlapótya
Egy liter tejet fel kell forralni. Annyi grízt csorgatnak bele, hogy a tészta kanállal szaggatható legyen. Közben cukrot is tesznek hozzá, meg egy kis sót. Mikor kihűlt, kanalanként a kézben ellapítják, lisztbe, tojásba mártogatják. Ezután palacsintasütőben, zsírban, mint a két oldalát szép pirosra kisütik. Fogyasztása előtt fahájas porcukorral meghintik, így eszik. Egyformán jó hidegben is, melegen is. Egy csak egy tartalmasabb leves után jöhetett számításba. Egyébként könnyű étel. Az év minden szakában készítették.
Káposztás haluska
Egy kiló édes káposztát megreszelnek, besózzák, állni hagyják. Aztán ki kell csavarni, meleg zsírban párolni. kevés őrölt borsot hintenek rá, majd a kockára párolni. Kevés őrölt borsot hintenek rá, majd a kockára vágott és kifőtt tésztához keverik.

Krumplis haluska
A krumpli mennyiségét a kaszásoknak szánt adaghoz méretezve: tizenöt-húsz közepes nagyságú hámozott krumplit hagymás zsírban kevés vízzel, sóval, paprikával fedő alatt puhára főznek, majd az összetörik. Hintenek rá néhány csipet törött borsot, és összekeverik a tésztával

Kőttes palacsinta
Fél liter tejben három deka élesztőt egy kanál cukorral megkelesztenek, majd két tojást és annyi lisztet legyen belőle. Ha túl sűrű, öntetek még bele egy kis langyos tejet is. Amikor a tészta a duplájára megkelt, kanalanként kizsírozott palacsintasütőbe teszik, és kisütik mind a két oldalát. Hogy a palacsinta tésztája sütés közben oda ne ragadjon, a széleire mindig öntögetnek egy kis zsírt. A kettős palacsintát túróval, lekvárral, dióval ettük. Ma már ilyen palacsintát nem süt senki.

Krumplis nudli
Majtison „angyalbögyörőnek” nevezték. Maga a bögyörő pedig a kisgyermekeké: feltéve, ha fiú az a gyerek. És ha nem minor… A krumplis dudli úgy készül, hogy egy kiló krumplit megfőznek a hájában. A főtt, törött krumplit összegyúrják húsz-harminc deka liszttel, három deka zsírral, egy tojással és egy kevés sóval. Apró cipókra osztják, majd ujjnyi vékonyra elnyújtják, henger alakúra sodorják, aztán négy-öt centis hosszúságura vagdalják fel. Forró sós vízben kifőzik, majd hideg vízzel leöblítik. Tíz deka zsírban tíz deka kenyérmorzsát –azaz prézlit- megpirítanak, ezt rászórják a nudlira, óvatosan elkeverik véle. Ezek az ételek, bár szegényesek és olcsók, nem hoztak senkire se szégyent a cséplőgépénél való ebédeléskor. Legfeljebb ha ugyanazt, azt ételt kapta valaki ma is, amit tegnap.

Krumplis palacsinta
Ahhoz, hogy egy négy-hat tagú család krumplis palacsintát eleget egyen, két marék lisztet és legalább négy nagy krumplit kell számítani. Ezt héjában főzik meg, majd villával jól áttörik. Aztán két tojást, sót és egy jó csipet szódabikarbónát tesznek hozzá. Így készítik a jó gyenge tésztát. Szaggatáskor egy kanálnyi tésztát gyúródeszkára tesznek, elnyújtják palacsinta formájúra, majd palacsintasütőben, zsírban kisütik mind a két oldalát. Kinek milyen a szája íze: sózva is, cukrozva is lehet enni.

Kürtös fánk
Egy kiló húsz deka liszt, négy dekaélesztő, fél liter tej, tíz deka cukor, fél kávéskanál só, három m tojás sárgája és egy kávéskanál zsír kell hozzá. Az élesztőt három deci langyos, cukrozott tejben kellett megkeleszteni. Anyám ezt hozzáadta a liszthez, amelybe beletette a cukrot, a sót, a tojássárgáját, és a zsírt is, meg hozzáöntötte a két deci langyos tejet. Összekeverte, jól kidagasztotta. Ha megkelt a tészta, lisztezett gyúrótáblán kötélszerű darabokra nyújtotta. Szabad tűz parazsánál a kürtös fánk zsírral megkent sütőfáját átmelegítette. A tésztát feltekerte fára, majd megkente felvert tojásfehérjével. Cukorral kevert darabos dióval hintette be, zsírral lelocsolta, és a sütőrúd állandó forgatásával sütötte ki forró olajban. Már a kürtös fánk készítésének leírásából kis kitetszik, hogy ez nem mindennapi étel volt. Csak különleges alkalomkor vállalkozott anyám a sütésre. Ezt még Majtison se tudta minden asszony. Ügyesség és gyakorlat kellett hozzá.

Lekváros haluska
Amikor kifőtt a tészta, belekvározzuk. Ha a lekvár keménynek bizonyult, víz és cukor hozzáadásával hígított fel. A lekváros haluskához a tésztát mindig laskára vágtak. Mocskos haluskának is nevezték.

Lekváros lapótya
Négy összemarék liszt, két evőkanál cukor, egy kávéskanál cukor, egy kávéskanál só, négy dekaélesztő langyos tejben felmelegítve – ebből készül a lekváros lapótya tésztája. Úgy hogy a tészta könnyen szaggatható legyen. Amikor már a duplájára kelt, lisztezett táblára borítják, elnyújtani. epére lekvárt tesznek, a tészta széleit összehajtogatják. Még egy kicsit pihentetni kell. Palacsintasütőben sütik ki, zsírban vagy olajban. Négy lapótyát tesznek oda egyszerre sülni. Ha kisült, meg kell porcukrozni.

Mákos haluska
Csak abban különbözik a többitől, hogy a kifőtt tésztára darált, cukrozott mákot hintenek, a diós haluskára pedig darált cukros diót. Van még egy főtt tészta, amelyet szívesen fogyasztottak apámék kaszálás idején.

Nyögvenyelő
Egy kiló krumpli, egy tojás, öt deka zsír, fél kiló liszt, húsz deka juh- vagy tehéntúró kell hozzá. A krumplit meghámozzák, és nyersen finomra reszelik. Hozzákevernek két deci meleg zsírt, egy egész tojást és a lisztet, úgy, hogy rendes galuskatészta-szerű anyag legyen belőle. Vizezett deszkáról késsel és sós vízbe szaggatják a tésztát, egy negyedórányi ideig főzik. A vízből kiszedve meleg vízzel leöblítik. és, forró zsírba rakják. Elmorzsált túróval összekeverik, és tejfellel meglocsolják. A tészta készítésekor a háziasszonynak gyorsan kell dolgozni, mert különben a nyögvenyelő megbarnul. Van még egy étel, amit második fogásként gyakran ettek a cséplőmunkások.

Palacsinták
Sütni kellett a palacsintákat is- így írom, többes számban, mert a palacsinták anyám sokféle változatát készítette. Palacsintát akkor is sütött, ha nagyon sok volt a dolga. Lekvár főzés idején annyi volt a munka, hogy sokszor azt sem tudta, hol van a feje. Anyám kezünkbe nyomta a kavarófát, alig kavartuk a lekvárt, már is kisütötte a konyhában az első palacsintákat. A palacsintát csak nagyon frissen sülve- azonmód –szeretem. Úgy esik a legjobban, ha nincs töltve semmivel. Így négyet-ötöt is bekapok belőle akár evés előtt, akár evés után. Tíz evőkanál lisztből, két egész tojásból, egy kevés cukorból, s sóból – egy kevés tej hozzáadásával- kell kikeverni tejjel. De jól alaposan, hogy csomók ne maradjanak benne. Annyi tejet kell hozzáadni, hogy a tésztát, azt a palacsintasütő mozgatásával elforgatják, majd a két oldalát megsütik. Túrót, lekvárt, diót tettek bele. A túrós palacsintát rakottan is készítették. A megtúrózott palacsintákat összehajtogatva lábasba tették, cukros-tejfeles lével leöntötték, így sütöttét ki egybe. A rakott palacsintát vagy egyenként ettük, vagy felvágta, anyám, mint a tortát.

Prézlikészítés
Majd minden lakodalmi ebédnél, vacsoránál készült rántott hús. Csirkéből, borjúból, sertésből. A lakodalmi ételek készítésekor már nem volt idő a morzsákkal bajlódni, nem sokkal csigatészta utána elkészítették ezt is. Csak maga a család, erre már nem hívtak segítséget. Tisztázni kell: Majtison zsemlemorzsát nem használt senki. A prézli mindig száraz kenyérből készült. Akkor még száraz kenyeret nem dobáltunk el. Mi még itt pesten se tudtuk megszokni, hogy a már semmire sem alkalmas kenyér a szemétbe kerüljön. Volt egy dobozunk abba gyűjtöttük a száraz kenyeret, a kenyér héját. azt én - ha hazamentem Majtisra - elvittem az anyám aprójószágainak. Most, hogy anyám velünk lakik pesten és nincsenek tyúkjai, most is összegyűjtjük a kenyérmaradékokat, kiviszem az únyi szomszéd csirkének. A megszikkadt kenyeret kézzel alig addig kell törni, morzsálni, amíg teljesen szét nem megy. Ha már nagyon apró, és újra meg újra áttörték, akkor megpirították egy kis zsíron. A zsíros, pirított prézlit sok mindenre használták. Krumpli s nudlihoz, derelyéhez, túró gombóchoz, szilvás gombóchoz, rokott karfiol, rakott krumpli tetejére. Ezeket prézli nélkül el se lehetett volna képzelni. Persze a prézli a legfontosabb szerepét a rántott húsok készítésekor töltötte be.

Puliszka
Anyám sokféleképpen készítette. Tejes puliszka, lekváros puliszka, káposztás, juhtúrós meg tepertős puliszka is készült a háznál. A finom málélisztet először meg kellett szitálni. Húsz deka liszthez egy liter víz szükséges. Amikor a víz lobogva forr, lassan, apránként, marokból hozzáengedik a lisztet. Ha nem így csinálják, a kukoricaliszt összeáll, csomós, gömös lesz, a göm közepe nem fő át. A lisztet tíz-tizenöt percig kell főzni. A puliszkát fakanállal merik ki a fazékból a tányérra, és hideg tejet öntenek rá. Tej helyett kávéval is meglehet locsolni. Ha a puliszka kihűlt, vaskanállal szedik ki a fazékból. Ekkor forró tej vagy kávé kell hozzá. A tejes leginkább reggelire vacsorára ettük, délre szegényes ételszámba ment. Akárhogy is veszem, a puliszka ínségétel és szükségétel volt. Ha apám nem ért rá malomba menni, a búzaliszt meg elfogyott, akkor is sor kerülhetett a puliszkafőzésre.

Túros puliszka
Lapos tányérba kevés forró zsírt vagy olajat tettek. A puliszkát ellapították ujjnyi vékonyra. Ugyanilyen vastagon megszórták tehéntúróval. A rétegek ismétlődtek. A tejét zsíros tejfellel locsolták meg. Anyám néha apró füstöltszalonna-darabkákat is sütött rá.

Lekváros puliszka
Úgy készült, mint a túrós, csak a rétegek közzé túró helyett szilvalekvár került, és persze nem öntöttek rá tejfölös zsírt.
Káposztás puliszka
Zsíros kanállal galuskákat szaggattak a puliszkából. Rétegesen tányérra rakták, rá párolt hordós káposztát hintettek. A káposztát bő zsírban kellett párolni, ennek tetejére is lehet apró disznótepertőt tenni.
Libás és kacsa puliszka
Erre liba,- kacsavért, - tepertőt tesznek. Akkor jó igazán, ha máj is jut rá. Ezt leginkább szombaton este vacsoráztuk, ha anyám rucát vagy libát vágott másnapra.

Szatmári túrós gombóc
Ezt mindig tavasszal főzte anyám, amikor a tehén sok tejet adott. Május elseje tájt adott. Akkorra már térdig ért a réten, a legelőkön a fű. Hatvan deka túróból, tíz deka búzadarából, két kanál lisztet, két tojásból, egy deci tejből, három deka zsírból készül. A tehéntúrót szitán áttörik, hozzáadják az egész tojásokat, a búzadarát és a lisztet és a lisztet. Vizes kézzel vagy kanállal fel tojás nagyságú gombócokat formálnak, aztán sós vízben kifőzik. Öt- hat percig tartson a főzés. Egy idő után a vízből kivesznek egyet, kettévágják, ha a belseje lyukacsos, akkor megfőtt. Zsíros tálba kell a vízből kiszedni. A tetejét tejföllel meglocsolják, zsírban pirított morzsával-prézlivel- meghintik. Aki édesen szereti, porcukrot is hinthet rá. A friss túrós gombóc nagyon finom ennivaló, apámnak is sokszor vittünk ebédre, még a telepre is. Egy ember a fél tojás nagyságú gombócokból hatot-nyolcat evett meg. De ettől voltak nagyobb gombócevők is. Apám egy jó embere, Angyal Guszti bácsi: Neki ebédre, ha eljött hozzánk, legkevesebb huszonnyolc gombóc kellett.

Tarkedli
Ezt sütni kellett, bár apám igai komoly ételszámba ezt se ette. Egy liter tejet meg kell langyosítani, és négy deka élesztőt adni hozzá, hogy abban megkeljen. Egy kevés só, három kanál cukor és annyi liszt is kell bele, hogy jó gyenge legyen, mint a galuskatészta. A tarkedli sütő olyan, mint a palacsintasütő, csak zománcos, és négy egyforma mélyedése van. Mindegyikbe egy-egy kanál tészta fér. Ha a mélyedésbe öntött zsír már serceg, bele lehet tenni egy kanál tésztát, melynek mindkét oldalát meg kell sütni. Ha a tarkedli kisült, megcukrozva, lekvárral ettük. Igazán csak frissen jó!

Tojásos Nokedli
Ezután sem lehet odaírni, hogy Kende báró módra… Fél kiló lisztből, négy tojásból gyenge galuskatésztát csinálnak. Egy kevés sót is tesznek bele. Ha a galuskatésztát megkeverték, jó negyed óráig pihenni hagyják. Mikor a víz felforrt, beleszaggatják a tésztát- kanállal. Egy lábasban két-három kanál zsírt felforrósítanak, a leszűrt galuskát - amelyet hideg vízzel öntöttek le- beleteszik. Aztán megforrósítják, és négy-őt tojást ütnek rá. Jól elkeverik a tésztával. Ha kész, megszórják kevés törött borssal. Laktatós ennivaló ez, aki két mélytányérral megevett belőle, volt mire igya a vizet. Fejes salátát is ettünk hozzá.
Túrós haluska
Ez egy igazi nagy adag, méltatlan is lenne, ha kaszásokról szólna, csak egy pesti úri család befogadóképességéhez alkalmaznám a mennyiséget. Aki túrós haluskát akar főzni- szatmáriasan -, az itt leírtak szerint, az felezze, negyedelje meg az adatokat. Két kiló liszt közepébe mélyedést vájt anyám, és beleütött nyolc tojást, majd annyi vizet öntött hozzá, amennyit a liszt megkívánt. Ezeket jól összegyúrta, aztán a táblán egy ideig pihenni hagyta. Ekkor került sor a tészta kinyújtására úgy, hogy a nyújtófát néha kissé meglisztezte, de nem nagyon, mert akkor csirizes lett volna haluska. A kinyújtott szál tésztát laskára kellett vágni. Ebből a mennyiségből négy szál tésztára is futotta. Ha nem fagyott el az egész ebédre, jó volt vacsorára. A tűzhely sütőjében evés előtt felpirította anyám, mert a hideg haluska nem emberbe való. A tésztát jó éles késsel kockára vagy laskára vágják. ezután bő, sós vízben kell kifőzni. Ha a tészta feljön a víz tetejére, megkavarhatják fakanállal, hogy össze ne csomósodjon. Ha felfőtt tészta meg is puhult, anyám szűrőtálba öntötte. Szólt valamelyikünknek, hogy löttyentsünk rá egy kis friss vizet. A víztől lecsurgatott tésztára néhány kanál fagyos zsírt tett, megkavargatta, és ezután adta hozzá a túrót. Jól elegyítette a tésztával, megsózta, apró szalonnadarabokkal sütött ki, ezt is ráöntötte a szalonna zsírjával együtt. Vagy ekkor, nagy közvetlen a tányérra a tányérra szedés előtt a tányérra szedés előtt adagonként néhány kanál tejfölt öntöttek a túrós haluskára.

Túrós pászka
Ehhez a pászkákat nem a boltban vettük, ha nem kenyértésztából a tűzhely tetején sütötte anyám. Úgy, hogy a nyolcvan deka lisztből tésztát-amelybe két tojás is ütött-kenyérre gyúrva, jó vékonyra elnyújtva, araszos nagyságú szeletekre elvágva rakta a spór tetejére. Megpirította a tészta mindkét oldalát. Azután apróra törte, szűrőtálba téve leöntötte forró vízzel. Ötven deka túrót öntött rá, és ezzel jól elkeverte. Meghintette egy kevés sóval, aztán apróra vágott szalonnát pirított hozzá, ráborította a túrós pászkára zsírral együtt. Csak frissen, forrón jó. Kihűlve már nem csak a tyúknak, csirkének érdemes odaönteni.
Egytálételként elfogadhatatlan, jó tartalmas levesek után egyszer-kétszer egy évben elment ez is.

Túrós derelye
Három tojásból, két jó marék lisztből nyújtható tésztát gyúrnak, éppen úgy, mintha lekváros derelyéhez készítenek. Egy fél kiló túrót egész tojással, kevés vaníliás cukorral elkevernek. A kinyújtott tésztára evőkanálnyi túrót tesznek, megfelelő távolságra, hogy a tésztát túróra hajtogatva összenyomkodhassák. A formákat derelyeszaggatóval vágják ki. A kész derelyét fövő vízbe teszik, ha megfőtt, hideg vízzel leöblítik, és két kanál meleg zsírt öntenek rá. Aztán mielőtt enni kezdenék, darált cukrozott dióval hintik meg. A túrós derelye csak frissen jó, mert ha kihűlt, megmered. Újramelegíteni pedig nem érdemes