css buttons by Css3Menu.com


  
 















Savanyúságok

Uborkasaláta
Erről is írni kell, mert bár az uborkasaláta nagyon egyszerű dolog, sok helyen mégsem tudják igazán jól elkészíteni!
Uborkasalátához közepes nagyságú uborkára van szükség. A meghámozott uborkát vékony karikára kell vágni, besózni, majd anyám egy ideig hagyta, hogy álljon. Utána vízzel kimosta belőle a sót, jól kifacsarta, tálba tette, ecetes vizet öntött rá. Egy nagyon kevés cukrot is hintett az uborkára, és ezzel jól elkeverte. Aztán vöröshagymát aprított hozzá, nagyon vékony karikára. A saláta tetejét megszórta törött borssal, őrölt paprikával. Olykor egy gerezd fokhagymát is apróra vagdosott, és belekeverte az uborkasalátába.
Most pedig a sült tészta, amelyet a vacsora utáni beszélgetéskor ettünk.
Krumplisaláta
Ez is téli eledel. Ha már nagyon el volt telve az ember mindenféle húsételekkel, a hagymás krumplisalátát magában is meg lehetett enni. A készítéshez csak kemény húsú krumpli való, a fehér krumplifajták szétfőnek.
Egy jó tál krumplisalátához két kiló krumplit kell megfőzni, héjában. Amíg kihűl, négy nagy fej hagymát megtisztítva vékony karikára vágnak, és megsózzák. Aztán egy fél liter vizet négy kanál ecettel megsavanyítanak, egy kanál cukrot öntenek hozzá, és törött borsot is, de csak egy keveset. A levet – miután beletették a hagymát is – hozzáöntik a krumplihoz, és jól elkeverik benne. Utána a tetejére még lehet hinteni egy kevés törött borsot, valamint egy kevés őrölt piros paprikát is.
A krumplisalátát az elkészítése után még legalább egy óra hosszáig pihentetni kell, hogy a krumpli átvegye a fűszerek ízét. Valójában másnap igazán jó, ekkorra már összeérik.
Anyám krumplisalátából legalább egy ötliteres tállal csinált. Ebből még napközben is be lehetett kapni egy-egy kanállal, kistányérral.
Ha már a krumpli elfogyott belőle, jó volt az ecetes hagyma is. Ami leve maradt a legvégére, azt mindig megittuk. Finom volt az a borsos, paprikás, hagymaízű csípős lé is. Nemcsak ennek a savanyúságnak, hanem mindegyiknek megittuk a maradék levét. Mondják, hogy az tiszta vitamin. Talán éppen ezért nem volt szükségünk soha semmiféle vitamintablettára…
Paradicsom- és paprikasaláta
Nyolc-tíz darab paprikát, öt-hat paradicsomot és két fej vöröshagymát karikára kell vágni. Aztán sót hintenek rá. Hogy az jól átjárhassa, egy ideig állni hagyják. Cukorból, ecetből készítenek hozzá sós levet, ráöntik a salátára. Kevés őrölt borssal is meg szokták hinteni.
Kovászos uborka
Amelyet bele lehetett tenni egy kis zsírpapírba, celofánba, lé nélkül. Ez nemcsak bálra készült, volt a háznál idény elejétől idény végéig mindig.
Közepes nagyságú uborkákat kell összegyűjteni hozzá. Az uborka mindkét végét félig-formán bevagdossák. A cserépedény aljára bőven tesznek zöld kaprot, aztán az uborkákat sorra berakják. Közepére tesznek egy cikk fokhagymát is. Egy szelet kenyeret vagy egy kis darab kovászt raknak az uborka tetejére. Annyi langyos sós vizet öntenek rá, hogy bőven ellepje. Napra vagy meleg helyre teszik, hogy meginduljon az erjedése. Hűvösebb időben egy hét alatt, meleg időben három-négy nap alatt megkél, megsavanyodik. Ha már erjedt, akkor jó hideg helyen kell tartani. Még zsíros kenyérhez is kifogástalan!
És a bálhoz egy sütemény, amellyel meg lehetett kínálni a táncoltatókat.
Vegyes savanyúság
Egy kiló uborkát, ugyanannyi zöld paradicsomot, paprikát, fehér káposztát és feleannyi hagymát fel kell szeletelni. Azután besózzák, és legalább egy napig hagyják a sóban. Ecetes, cukros levet készítenek hozzá, ezt-miután a felvágott savanyúsággal megtömték az üveget – ráöntik forrón. Közben egy-két szelet csípős paprikát és néhány szelet felhasogatott tormát is tesznek az üvegbe. A savanyúság tetejére is kell egy kevés szalicil, és ezt is a befőttek módjára ki kell dunsztolni.
Ecetes és vizes uborka
Szép, egyenletes, hibátlan uborkát megmosnak, és üvegbe raknak, miután az üveg aljára két-három szál magvas kaprot tettek. Az uborka közé néhány kettévágott tormát is szoktak pakolni. Egy ötliteres üveghez fél marék só, három evőkanál cukor, pár szem bors és néhány kanál ecet is kell. Mindezeket – vízzel – az uborkára öntik. Az üveg lezárása előtt kevés szalicilt is hintenek a tetejére. Az üvegbe tett savanyú uborkát ki kell dunsztolni. Ha felfőtt, még egy ideig, letakarva az üvegeket, melegen tartják. A vizes uborka csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy abban nincs ecet.
Zöld paradicsom
Ehhez azt a paradicsomot lehet felhasználni, amelyik az őszi deres napok előtt sem érik be. A zöld paradicsomot ötliteres nagy üvegben szokták eltenni. Miután külön megmosnak minden paradicsomot, sorjában elhelyezik az üvegben. Néhány sor paradicsom lerakása után pár szem borsot, valamint néhány hegyes, csöves, csípős zöldpaprikát is tesznek az üvegbe. Így folytatják ezt, amíg csak tele nem lesz az üveg. Ha tele lett, egy fél marék sót tesznek rá, és az üveg aljára kétujjnyi szem mustármagot. Ezután friss hideg vízzel felöntik az üveget a tetejéig. Végül meghintik egy csipetnyi szalicillal. Ezután dupla hólyagpapírral lekötik, jó erősen, és kidunsztolják, miként az uborkát. A zöld paradicsomhoz és az uborkához Majtison zöld paradicsompaprikát is tettek.
Paparika
Mégpedig az érett, piros, ennek is két fajtája. A hegyes, hosszú fűszerpaprika és a húsos, édes paprika. Az utóbbit kimagvalták, húsdarálón ledarálták, és kilónként húsz deka sóval elkeverve rakták üvegekbe. Ezt se dunsztolni, se szalicilozni nem kellett, eltartotta a só. Viszont az üveget jó erősen hólyagpapírral le kellett kötni. Mindenféle étel ízesítéséhez jó volt.
Más a helyzet a fűszerpaprikával. Ezt kimagolva – igen érett állapotban – aszalókasokra rakták, kenyérsütés után betették a kemencébe, és csörgősre szárították. Ezután jött a neheze: kézzel összetörték, és mákdarálón darálták le, így lett belőle paprikaliszt. Ezután szellős zacskóba tették, lehetett használni egész évben.
Megjárta, ha édes paprika ledarálására került sor, de a csípős ette, marta az ember szemét, míg csak darálta. De ebből is kellett eltenni, hogy ne a boltból vásároljuk.
Lila káposzta paprikában
A lila káposzta anyám jó apróra felszeletelte. Legalább három óra hosszat hagyta állni sóban. Akkor a szép nagy piros paprikákat megmosta, kimagvalta, és teletömte mindegyiket a sózott káposztával, majd berakta az ötliteres üvegbe. Aztán ecetes-cukros vízzel felöntötte az üveget a szájáig. Nem kötötte le azonnal, várt vele egy ideig, mert a lének még utána kellett önteni. Ennek a tetejét is meg kellett szórni szalicillal. A felfőzése, kidunsztolása azonos volt a többiekével.
Vegyes saláta
A saláta is elkészült előre. Még jobb is volt ha egy ideig hidegen állt, ért a savanyúság. Leginkább vegyes savanyúságot csináltak, hogy mindenki megtalálja benne azt, amit a legjobban szeret. Ebből aztán megint csak kellett készíteni egy teknővel. Az arányok érzékeltetésének kedvéért itt most kicsire vesszük az adagot. Három sárgarépa, egy petrezselyem, fél karalábé, három fej hagyma, egy fej fehér káposzta, három alma, négy ugorka, két zöld paradicsom a legjobb arány. Ezeket mind szép, vékony szeletekre vágva, besózva egy óráig hagyják pihenni. Akkor ecetes, cukros levet készítenek hozzá. Egy kevés bors hozzáadásával öntik rá ezt a levet a salátára, és jól elkeverik vele. Vékony szeletekre vágott csípős paprikát tesznek a saláta tetejére.
A felhasználásig hidegen, lefedve tartják. Legjobb helye a pincében volt, nyári melegben le szokták engedni a kútba.
Kovászos káposzta
Ebből Majtison nemcsak a nagy alkalmakra, lakomákra készítettek eleget, hanem a hétköznapokra is. A kovászos káposzta – miként az uborka – hideg helyen sokáig eláll. Nyáron finom, frissítő csemege. Aki nem evett még ilyet, el se tudja képzelni…
Négy-öt közepes nagyságú káposztát legyalulnak, jó tömören – sózva – belerakják egy nagy zománcozott fazékba, hogy egy kis enyhén sós leve legyen. Annyi vizet forralnak, hogy az a káposztára öntve ellepje az egészet. Egy nagy csokor kapor is kell a káposzta tetejére. Mikor a káposztára öntött langyos víz már kihűlt, egy jó nagy szelet pirított kenyeret tesznek a tetejére. Három-négy napig napos, meleg helyen tartják. Negyedik nap a kenyeret leveszik róla. Mindenféle módon elkészített sült húsokhoz fogyasztottuk, csak csirkéhez nem!
Még tojásrántottához is nagyon finom.
Mihelyst megfűdzött a nyári káposzta, anyám máris kovászolt egy nagy edénnyel.
Céklasaláta
Két-három céklát puhára főznek, majd leszűrik a levét, meghámozzák, feldarabolják szép szeletekre. Sós, ecetes vizet öntenek rá, hogy ellepje. Köménymagot és néhány szál tormát is adnak hozzá, ízesítőül.
Fejes saláta
Nehogy azt higgye valaki, ezt akárhogy csinálják, mentem jó. A salátafejeket nagyon meg kell mosni, a belsejét is. Átnézni a leveleket, mert azok között, akár még kukac is lehet. A gyökereket, a saláta torzsáját le kell vágni, és megpergetni a leveleket egy kis sóval. Így egy ideig állni hagyják, majd kimossák a sóból.
Ezután levet készítenek hozzá két-három kanál tejfelből, kevés ecetből és egy pár szem kockacukorból.
A levet jól elkavarják, a kimosott salátát beleteszik, megforgatják benne.
















vertical menu css by Css3Menu.com